A mindennapos rohanásban és a bosszantó forgalmi dugókban sokszor észre sem vesszük, hogy Budapest nap, mint nap világörökségi helyszínen éli mindennapjait. A világ által is elismert, mi több, megóvandónak ítélt utcákon, tereken és épületek tövében sétálunk – a legtöbb esetben anélkül, hogy egy pillantást is vetnénk azokra a szépségekre, amelyek miatt évente sok ezer turista érkezik Magyarországra.
A BKK futár alkalmazás (közösségi közlekedés útvonaltervezője), és a BKV járatváltozás-táblázata itt található.
☞ Az autós útvonalterv elkészítése itt, a hasznos forgalomtelítettségi térkép pedig itt érhető el.
Világörökségi látnivalók Budapesten
Most már nem kell különböző bédekkerek sorai közt fürkésznünk hazánk és Budapest Világörökségi rangra emelt kulturális értékeinek felsorolását, mert ha eddig tanácstalanul keresgéltünk volna, mostantól a Clark Ádám térről, a „0” kilométerkő mellől elindulva könnyedén megtalálhatjuk az irányt az ország 8 világörökségi helyszíne felé (Hollókő, Pécs, Tokaj, Pannonhalma, Aggtelek, Hortobágy, Fertő), beleértve természetesen a budapestieket is. 2004-ben elkészült ugyanis a Gazdasági Minisztérium, a Környezetvédelmi Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által összeadott 70 milliós keretösszegből a nyolc magyar világörökségi helyszín egységes közúti és információs táblarendszere.
Ennek keretében került sor két nagy kovácsoltvas tábla elhelyezésére a Liszt Ferenc téren és a Március 15-e téren a budapesti világörökségi színhely látványosságainak térképeivel, megkönnyítve ezzel a Budapestre érkező turisták tájékozódását.
Ezen kívül még hat bronztábla hirdeti városszerte a helyszínek teljes nevét angol és magyar nyelven, és az indoklást, hogy miért is váltak a világörökség részévé. (A Szent-háromság téren, a Budavári Sikló mellvédjén a Sándor-palotánál, a Gellérthegyi kilátóterasznál, a Duna-korzón, a „Kis Királylány” mellett, a Földalatti Vörösmarty téri végállomásán és a Műcsarnok előtt.)
Javasoljuk, hogy kerekedjen hát fel egy napsugaras tavaszi délutánon, és a felkínált nevezetességek közül néhányat találomra vagy kedve szerint kiválasztva, tegyen egy kellemes kirándulást Budapest világörökségi látnivalók között!
A táblák útmutatásai alapján Világörökség-barangolásunkat méltó környezetben kezdhetjük a Budavári Siklóval, amely maga is egy ipartörténeti műremek, hiszen megnyitásakor, 1870-ben Európa második, (95 méter hosszú, 48 százalékos emelkedésű) hegypályája volt. A Clark Ádám térről így alig öt perc alatt könnyedén feljuthatunk a Várhegyre, kivéve, ha nem kényszerülünk hosszas sorban állásra az összesereglett magyar és külföldi turistacsoportok miatt.
Felérkezvén a Várnegyedbe — ahol szinte minden lakó- és középület műemléki védelem alatt áll —, rövid séta után megcsap bennünket a Budai Vár hamisítatlan „vári” légköre: barátságos, tarka sikátorai, apró házai egyfajta téglavörös-rózsaszín derűvel veszik körbe az arra járót.
Néhány percnyi bandukolással Budapest egyik emblematikus épületéhez, a Budavári Nagyboldogasszony-templomhoz, közismertebb nevén a Mátyás-templomhoz jutunk. A templom közel 800 éves története folyamán számos nevezetes esemény színhelye volt: a Székesfehévárott megkoronázott uralkodók ebben az épületben jelentek meg először ünnepélyesen Budapest lakossága előtt, de volt olyan királyunk, akinek e falak között tették fejére a Szent Koronát (Károly Róbert, Ferenc József, IV. Károly). De átkoztak ki e helyen pápákat a budai polgárok, és tartottak itt királyi esküvőket is. 145 éven át volt török dzsámi, a II. világháború alatt a németek tábori konyhának használták az altemplomot, később a szovjet csapatok lovaikat tartották a sekrestyében.
A történelem viharait azonban csodálatos módon túlélte, többször átalakították, felújították és kibővítették, hogy végül napjainkra neogótikus pompában fogadhassa a látogatókat.
Innen a Mátyás-templom mögött található Halászbástya felé vesszük az irányt, a középkori halpiac felé, aminek védelméről a hagyományok szerint a halászok céhe gondoskodott az ostrom idején. Ennek köszönheti a bástya mai nevét. A századfordulón, Schulek Frigyes tervei alapján kialakított, árkádos bástyarendszer kilátóteraszáról elénk tárul fővárosunk egyedülálló, UNESCO által is védett panorámája: a lustán hömpölygő folyó kecses pántjaival, a hidakkal, a Duna-parti „Gótikus Ház”, ahogy az Országházat illették a századelőn, és a pesti oldal fejedelmi építményei: a Gresham-palota, a Magyar Tudományos Akadémia székháza és a Vigadó finom díszítésű épülete.
De hasonlóan remek kilátásban lehet részünk a Gellért-hegy tetején álló erődből, a Citadellából, melyet az 1848-1849-es szabadságharc leverése után Haynau építtetett a magyar lakosság megfélemlítésére. A városra szegezett ágyúk bevetésére azonban soha nem került sor, csak évente egyszer dördültek el tisztelgésül az uralkodó születésnapján.
A főváros birtokába került erődítmény katonai jellegét az évtizedek során fokozatosan megszüntették, hogy a XX. század második felétől elegáns vendéglőjével és teraszával elsősorban turisztikai látványosságként működjön. És ha már erre járunk, ne mulasszuk el megtekinteni a Citadella keleti falánál emelkedő monumentális emlékművet, a Szabadság-szobrot, amely nemcsak állandó fotótémája a budapesti képeslapoknak, de része a Világörökségnek is.
A pesti oldal
A Gellért-hegy lábától, az Alagúttól folytatjuk utunkat a legrégebbi állandó kőhidunkon, a Lánchídon át. A Margit híd, a Szabadság híd és az Erzsébet híd mellett ezt a hidat is világörökségi rangra emelte az UNESCO Világ-örökség Bizottsága. Megszületését gróf Széchenyi Istvánnak köszönhetjük, hiszen az ő kezdeményezésére építették 1839-1849 között. A vasláncokat két diadalívszerű mederpillér tartja, amelyeken a pályatest függeszkedik. Innen ered a „lánchíd” elnevezés. Számos mendemonda kering a híd körül, melyek közül a legismertebb, hogy a hídfőket őrző kőoroszlánoknak nincs nyelvük. Természetesen van, csak legfeljebb alulról nem látszik.
Budapesti sétánk meglehetősen nagy hiányérzetet hagyna maga után, ha nem látogatnánk meg fővárosunk egyik „legifjabb” (2002-ben felvett) világörökségi nevezetességén, az Andrássy úton. A XIX. század második felében épült sugárút köti össze a nyüzsgő, dinamikus belvárost a Városliget zöldövezetével. Építészetileg három markánsan elkülönülő részre osztható a „budapesti Champs-Elysées”. Első szakaszán — a nagyvárosias jellegnek megfelelően — magas bérpaloták emelkednek a platánfákkal szegélyezett úttest mentén. A következő egységre már alacsonyabb, két-háromemeletes házakat terveztek. Az út végén kertekkel beépített, gyönyörű villák sora húzódik egészen a Hősök teréig. Az egyes szakaszokat kör alakú terek választják el egymástól, az elsőt az Oktogon, a másodikat a Kodály körönd zárja le.
Budapesti sétánk alatt olyan lenyűgöző architektúrájú épületeket csodálhatunk meg, mint az Operaház, vagy a vele szemben levő Drechsler-palota, mely korábban a Balett Intézetnek adott otthont. A XIX. századvégi Pest kávéházas-kocsmás, bohém világa mára csupán nyomokban, mintegy nosztalgikus, könnyed hangulatként érthető tetten az Andrássy út elegánsan „trendi” kávézóiban és éttermeiben.
Hősök tere
Ha éppen elfáradnánk a kissé hosszúra nyúlt séta során, bármikor felszállhatunk a hajdani sugárút alatt húzódó Millenniumi Földalatti Vasútra, amely átadásakor, 1896-ban a kontinens első, és London után Európa második földalattija volt. Kis sárga, komótosan zötykölődő szerelvényeivel, díszes peronjaival manapság is visz némi jóleső, békebeli kedélyességet a mindennapok nagyvárosi tömegközlekedésébe.
A Budapesti városnéző túrák alig kihagyható állomásával, a Hősök terével tervezzük befejezni a sétánkat. A tér, mint az Andrássy út méltó lezárása, nemcsak hazánk legnagyobb emlékmű-együttesével büszkélkedhet, de az Ezeréves emlékmű révén páratlan egész Európában. Hiszen sehol máshol nem található hasonló, az ország államiságának ezeréves fennállását hirdető szoborcsoport. A központi oszlop — tetején Gábriel arkangyal szobrával — körül mindig nagy a jövés-menés: ha éppen nem turisták százai nézelődnek az oszlopcsarnok előtt, akkor fiatalok csiszolják görkorcsolya és BMX tudásukat a kőlapokkal burkolt téren.
A negyedkör alakú oszlopsoron történelmünk jeles személyiségeinek szobrai állnak: Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla, Károly Róbert, Nagy Lajos, Hunyadi János, Mátyás, Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos. A teret bal oldalról az eklektikus-neoklasszicista stílusú Szép-művészeti Múzeum, jobbról pedig a Műcsarnok épülete foglalja keretbe. Befejezve utunkat, megpihenhetünk a Liget árnyas fái alatt vagy valamelyik vendéglőben, de ha éppen úgy tartja kedvünk, egy kiadós lubickolással is felfrissíthetjük megfáradt tagjainkat a Széchenyi gyógyfürdő medencéiben.
A budapesti Világörökségi helyszínek
Az 1987-ben Világörökségi Listára felvett mintegy 60 hektárnyi terület a Margit hídtól a Szabadság hídig terjed. A budai oldalon magába foglalja a Budai Várnegyed épületegyüttesét, a Gellérthegyet a Szabadság-szoborral és a Citadellával valamint a Gellért fürdőt.
A pesti oldalon a Duna-parti sáv jelenti a világörökségi területet, melynek legmarkánsabb épülete Steindl Imre Országháza, de kiemelkedik a Roosevelt téren a Magyar Tudományos Akadémia épülete, a Gresham-palota a pesti Vigadó és a Belvárosi Plébánia-templom is. Az e szakaszon található négy Duna-híd (Margit híd, Lánchíd, Erzsébet híd, Szabadság híd) szintén része a világörökségnek. A már meglévő „első” helyszínt terjesztették ki a Bizottság 2002-es budapesti kongresszusán, ekkor bővítésként Világörökségi listára került az Andrássy út és a Hősök tere a Millenniumi emlékművel, a Szépművészeti Múzeummal és a Műcsarnokkal, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút.
Kellemes budapesti városnézést kívánunk!